Újabb funkció jelent meg a Gmail menüben (az angol változatban): Photos. Azaz immár összeköthető az amúgy zseniális (és ingyenes) desktop képrendező program, a Picasa a Google netes képtároló és megosztó szolgáltatásával, ami a nem meglepő Picasa Web Albums névre hallgat.

    Az ingyenes verzió 250 megabájt tárhelyet ad, természetesen ez bővíthető, a legolcsóbb változat évi 25 dollárért 6.25 gigabájt (a FlickrPro account ugyanennyi pénzért korlátlan tárhelyet és feltöltési lehetőséget biztosít évente), a legdrágább 500 dollárért 250 giga helyet jelent. Ellentétben az ingyenes Flickr bandwith-alapú korlátozásával, a Google-nál ez az elfoglalt hely alapján történik. Ez akkor lesz fontos, ha videókat töltünk fel (mert ezt is lehet), később mégis meggondoljuk magunkat és törlünk, mert ekkor a tárhely felszabadul, míg a Flickrnél már elhasználhattuk a havi bandwith mennyiséget.

    Miért is jó mindez? Leginkább magáért a desktop Picasa program miatt már megéri kipróbálni. Ez az egyik legpraktikusabb, legfelhasználóbarátabb szoftver, amit a merevlemezen lévő képek hatékony rendszerezésére használni lehet. Installálás után végigböngészi az összes létező helyet, képek után keresve, így végre egy helyen, könnyen és gyorsan megtalálhatóak azok a képek is, amelyekről már régen megfeledkeztünk, vagy mert eldugva pihentek valamelyik program által létrehozott, huszonhatodik szintű mélységben elbújtatott mappában. Természetesen pillanatok alatt kiszűrhetőek a több példányban meglévő képek is, és az is beállítható, melyik mappákat figyelje rendszeresen, újabb képek után kutatva.

    Ezek után gyakorlatilag az egérgörgő használatával végignézhetjük az összes képet a gépen, nem kell klikkelgetni, mappákat megnyitni, a Villámnézet gombjaival szórakozni. Természetesen a képek címkézhetők, az egyes mappákhoz megjegyzéseket, leírásokat lehet fűzni (amiket a program picasa.inf néven az adott mappába ment el, így ha valamiért az egész rendszert újra kell installálni, de a képek külön vinyón/partíción voltak, a kommentek nem vesznek el), itt is használható az egyklikkes csillagozás (mint a Gmailben, a fontos képeket azonnal megjelölhetjük, és később majd kezdünk velük valamit).

    A kezelőfelülete nagyon áttekinthető: bal oldalt a képeket tartalmazó mappák neve, a létrehozás éve alapján csoportosítva, jobb oldalt az adott mappába tartozó képek (egy csúszkával azonnal változtatható méretű) miniatűrjei láthatók. Lefelé görgetve az egeret, automatikusan átvált a következő mappa képeire, így még negyven-ötven mappányi képet is pillanatok alatt végig lehet futtatni, egyetlen kattintás nélkül.

    Ha bármilyen műveletet végzünk egy mappában a képekkel (forgatás, vágás, filterezés), akkor nem kell minden egyes művelet után leokézni a változást, mert a program figyeli az összes változtatást, és ha minden megvan, elég a mappa mellett megjelenő save changes gombra klikkelni.

    Bármelyik képre klikkelve megjelenik az teljes méretben, a bal oldalon pedig a mappák helyét a végezhető műveletek veszik át. Ha mégegyszer klikkelünk bárhol a képen, automatikusan zoomol (kár, hogy ennek a mértékét nem lehet állítani), és drag-módba kerül az egér. Duplaklikkre visszatér az eredeti mérethez, azon duplaklikkre a mappás nézethez. Nagyon praktikus.

    Természetesen van egy klikkelésre indítható slideshow az adott mappáról, sőt a "timeline" funkció segítségével akár az összes fényképből is lehet vetítést csinálni. Nosztalgiázáshoz kiváló. Nyomtatni ugyanilyen egyszerű, két klikkelés után már mennek is a kiválasztott méretben és mennyiségben a fotók a nyomtatóra.

    A biztonsági másolatok készítése mindig is fontos probléma volt a digitális képeknél. DVD-re már úgysem férnek el, a vinyó össze-vissza van a képekkel, egyesével másolgatni igencsak idegölő feladat volt. A Picasa ebben is végtelenül egyszerű, két lépésben megoldja a feladatot: válasszuk ki,  külső adathordózóra (CD vagy DVD) vagy valamelyik vinyóra szeretnénk menteni a képeket. Második lépésben jelöljük ki azokat a mappákat, amiket menteni szeretnénk. Itt is kapóra jön, hogy milyen egyszerűen átláthatóak a képek az egész gépen, így pillanatok alatt eldönthető, melyik mappát szükséges tényleg menteni, és melyik az, amit már rég le kellett volna törölni. Ezek után a gép elvégzi a mentést, aminek nevet adhatunk, így a jövőben elég csak ezt a nevet kiválasztani, a szoftver automatikusan összehasonlítja a már lementett képeket az újakkal, és ennek megfelelően frissíti a biztonsági másolatokat. Mindez olyan egyszerű, amilyen egyszerűnek lennie kell (mialatt ezt a bekezdést megírtam, a Picasa elvégezte 4781 kép biztonsági mentését, az egész művelet nem tartott tovább 2 percnél!).

    És végül a hab a tortán: egy klikkre a kiválasztott képek feltölthetők a netre. Tehát a Picasa olyan, mint a Flickr Uploader, csak sokkal jobb :). Egy apróság, hogy a feltöltésre kiválasztott képek összméretét kijelezhetné automatikusan, nem csak a rendelkezésre álló tárhelyet mutatva.

    Ezek után a feltöltött képek azonnal megoszthatóak, a gmailes azonosító felhasználásával létrehozott címen, esetemben ez a http://picasaweb.google.com/olahandras78/, tehát automatikusan megkapjuk a felhasználónevünket az URL-ben, nem kell lefoglalni, mint a Flickrnél.

    Egyetlen probléma, hogy a webes Picasa sajnos még egyáltalán nem annyira kiforrott, mint a Flickr. Felraktam néhány képet próbaképpen, hát egy kínszenvedés volt rájönni, hogyan lehet egyik albumból a másikba rakni őket. A nyilvános/privát megosztási lehetőség is kevés, nagyon praktikus lenne a Flickr-féle nyilvános/barátok/család/privát felosztáshoz hasonló opciók beépítése, sőt tovább is fejleszthetnék úgy, hogy lehessen csoportokat létrehozni (munkatársak, kliensek, rokonok, akármi), és mindegyiknek külön-külön megadni a hozzáférési jogokat. Szóval ezen a téren még van mit fejlődni, ha komoly riválisai akarnak lenni a Flickr-nek. A videómegosztásra meg ugye ott van a YouTube, de szerintem hamarosan szinkronizálva lesz a kettő.

Mindenesetre a Google ismét nagyot lépett előre az egyeduralom felé, ha minden jól megy, akkor hamarosan guglival keresünk, emailezünk, olvasunk feedeket (bár az új Reader szerintem pocsék lett), osztunk meg képeket és videókat, blogolunk, szövegszerkesztünk,  táblázatkezelünk, stb. Operációs rendszert csoda, hogy még nem csináltak.