Három nap pihenés után folytatom a 100 fekvőtámasz projektet. Érdekes tapasztalat volt a mai edzés. Mivel múlt vasárnap este megcsináltam a tesztet is, és sikerült viszonylag könnyen 30-at kinyomnom, ezért úgy gondoltam, hogy bevállalom a legnehezebb sorozatot a következő két hétre is.

A mai adag könnyűnek tűnt, 14-18-14-14-20, ez majdnem tökugyanaz, mint a vasárnapi edzés. Ráadásul ugye pihentebb is vagyok...

Csakhogy szigorúan betartottam a sorozatok közötti 60 másodperces szünetet, ami pontosan feleannyi idő, mint vasárnap, így hiába ugyanakkora mennyiségileg a két program, a végére majdnem behaltam. Az utolsó húszas sorozatnál már 10-nél rezegni kezdett a léc, 15-nél jött az első pánik, 18-nál a remény, aztán végül sikerült eljutnom húszig, ami után boldogan omlottam össze.

Holnap megint extra pihenés (nem jógázom reggel), szombaton délután edzés, aztán húsvét hétfőn lesz a harmadik, igazán durva nap, ahol már egészen komolyan kell venni a bemelegítést. Igaz, már most is éreztem az első 14-esnél, hogy nem elég az a pár mozdulat, amit előtte csinálok. Lehet, hogy magánszorgalomból bevezetek egy nulladik szériát, ami 5 ismétlésből fog állni, és ez lesz a bemelegítés vége.

Most pedig jöjjön a jól megérdemelt csokis palacsinta.