Figyelmeztetés! A következő bejegyzést online paranoid és web-introvertált emberek ne olvassák tovább. Amiről írni fogok, azt NEM KÖTELEZŐ használni és BE LEHET ÁLLÍTANI, hogy csak bizonyos emberek lássanak bizonyos dolgokat.

Miről is van szó?

Képzeld el, hogy péntek este van és még nem tudod, hová menj. Étterembe? Moziba? Kocsmába? Szórakozóhelyre? Előveszed a telefonod, beindítasz egy programot, és rögtön látod, hogy a barátaid éppen hol vannak. Elhatározod, hogy először megvacsorázol, utána elmész melegíteni egy pubba, majd valamelyik szórakozóhelyen zárod az estét. 

Végignézed a barátaid által látogatott éttermek listáját, mert szeretnél valami új, de jó helyet kipróbálni. Látod, hogy XY éttermet többen is ajánlották, különösen a sültek finomak, és több barátod is megosztotta azt az infót, hogy pénteken jól néz ki a pincérnő aki a hátsó asztaloknál szolgál fel. Nosza, irány az étterem. Bemész, leülsz, rendelsz a csini pincértől, és miközben várakozol a kajára, gyorsan beírod a telefonba, hogy az XY étteremben vagy (ezt hívják úgy, hogy "check-in"), megerősíted, hogy tényleg tízpontos a pincér, de a kajára kicsit sokat kell várni. Utána olvasgatsz a neten, mert egyedül jöttél.

Csakhogy egy barátod, aki hasonlóan kezdte a napot, ugyanebben a programban már látja is, hogy te XY étteremben vagy és valszeg még nem ettél, mert alig 2 perce írtad, hogy várni kell a kajára. Felhív, egyeztettek és ő is lejön kajálni. Ő is check-in-el, így az ő barátai is látják a helyet.

Innen hasonló módon kiszúrtok egy kocsmát, ahol csatlakozik hozzátok még pár ismerősötök, plusz egy pár új arc, akikkel sosem találkoztatok, mert valamelyik ismerősötök ismerőse. Pár sör után már megtörtént az ismerkedés, irány a szórakozóhely, ahol szintén meg lehet osztani, hogy kik vannak lent, milyen a zene, milyen a hangulat, milyenek az árak, stb.

Késő hajnalig bulizol, fáradtan botorkálsz haza, a boltok már nyitva vannak, így hazafelé menet még betérsz a lakásod melletti boltba...mivel ide is becheckinolsz, itt megjelenik egy bevásárlólista, amit még józan állapotodban írtál magadnak, hogyha élelmiszerboltba mész, akkor mit kell vegyél. Így nem csak tejet és kenyeret veszel, hanem megveszed mindazt, ami a listádon van ...

Na ez az, amiről az elkövetkező évek szólni fognak, ez a helymegosztás, vagy nem tudom mi lesz ennek a magyar neve. 

Az ehhez szükséges eszköz egy okostelefon (egyre több embernek lesz) és egy közösségi háló program. Igen, még egy hely, ahol gyűjtögetni kell a barátokat (ld. "nem kötelező használni" az elején!), vagy össze lehet kapcsolni a már meglévő közösségi hálóval (Facebook, Twitter, erről ld. később).

Ezen a téren folyik most a nagy verseny, mert amelyik programot a kezdeti időszakban a legtöbben használják, az fog olyan lendületre szert tenni, hogy a később csatlakozó (tőlünk nyugatabbra már idén, nálunk szerintem 2-3 év késéssel, ld. Facebook) tömegek számára az lesz AZ egyetlen program.

Jelenleg két esélyes van erre, az egyiket úgy hívják, hogy Foursquare, a másikat pedig Gowallának nevezik. Jó idétlen név mindkettő, de ezt már megszokhattuk. És persze van még ezer más kicsi, de ezek ugyanúgy el fognak tűnni, mint a Twitter-alternatívák.

Magyarországon szerintem még geek körökben is most válik igazán ismertté ez az egész dolog (ld. a Webisztán cikkét, kicsit hasonlít ahhoz, amikor ugyanott 2008 márciusában a Facebook-ot kezdte promótálni ("Eleged van az iwiwből? Akkor eljött a Te időd"), 2009 nyarára már 300 000 magyar felhasználó regisztrált, aztán a napokban lett meg az egymillió magyar user). Talán itt még erősebb is a bevezetőben említett web-paranoia, a "mi lesz ha illetéktelen kezekbe kerül ez az információ és betörnek miközben én kávézok" jellegű félelem és bár ezek lassan múló beidegződések, szerintem a most felnövekvő i-generáció lesz az, aki meglátja mindebben a lehetőséget és elkezdi intenzíven használni valamelyik szolgáltatást.

Talán még magyar fejlesztés is lesz. Pl. az iwiw igen erősen visszajöhetne a versenybe a Facebookkal szemben, ha megépítené a saját alkalmazását, mert ugye a "nagy" amerikai szolgáltatók, mint a korábban említett Foursquare és Gowalla természetesen alapból a Twitterrel és a Facebookkal tudnak együttműködni, úgyhogy ha végül ezek nyernek nálunk is, akkor ez lehet az egyik utolsó koporsószeg az iwiw számára). A másik nagy lehetőség az lenne, ha a PestiEst vagy az Exit, vagy bármelyik ingyenes programújság csinálna hasonlót, ahová a hirdető helyeket ők vinnék fel pontosan, és persze jelezve, hogy ezért fizetett a megrendelő, de írnának pár szó ajánlást, stb.

Egyelőre tehát nyitott a verseny és viszonylag szűk körben mozog a felhasználók száma. Ahhoz, hogy igazán ki lehessen használni minden előnyét ennek az okostelefonok, a web és a GPS által rendelkezésünkre álló információgyártásnak és megosztásnak, ahhoz az kell, hogy minél nagyobb tömeg használjon aktívan lehetőleg csak egy szolgáltatást. Az egyik amerikai geek blogger pont arról panaszkodott, hogy ő 12 ilyen helymegosztóra iratkozott fel, így majdnem 10-12 percig tartott minden helyen, amíg szépen becsekkolta az összeset. Nyilvánvaló, hogy ez nem járható út, viszont annak sincs értelme, ha a baráti társaságunk egyik fele az X, a másik pedig az Y szolgáltatónál van. Ezért kell vagy egy, vagy átjárható adatokkal több különböző.

Én most kezdem el használni, egyelőre nem számítok arra, hogy túl sok ismerősöm lesz, de nekem már önmagában az is megéri, hogy az egyes helyszínekhez To-Do listát tudok kapcsolni. Ez teljesen megfelel ugyanis a GTD kontextusnak, és ha csak ennyi maradna, már ez is megérné.

De én biztos vagyok benne, hogy pár éven belül nálunk is majdnem annyira elterjedt lesz mondjuk a Foursquare megnézése programválasztás előtt, mint ma a PestiEst vagy az Exit.