A háttér. Három gépem van otthon, egy fő asztali gép, leginkább ezt használjuk párommal közösen, ez a tápos gép, ezen mennek a játékok, ennek van nagy monitorja, meg nagy vinyók és ez zúg a leghallkabban. A régi ex-nagygép a ketteske, ezt akkor kapcsoljuk be, ha egyszerre akarnánk gépezni. Régi, de még jó gép, csak hangos. Illetve az új jövevényünk, egy vendég laptop, ő hozta haza tulképpen a Win7-et.

Ennyi, nem túl komplex rendszer. A laptopon csak Win7 van, a ketteskén már szintén, ott legyalultam az XP-t, nincs visszaút, a nagygépen viszont megmaradt a fő partíción az XP, biztos-ami biztos, de egy külön partíción már ott figyel a hetes.

A telepítésről: baromi kényelmes és gyors. Nagyon tetszik, hogy az elején mindent megkérdez és utána nem kell vele foglalkozni. Az pedig külön szimpatikus, hogy végre nem kell ostobábnál-ostobább bullshit reklámszövegeket és mosolygó embereket látnom telepítés közben, miközben a rendszer önmagát fényezi, hogy mennyire tisztább, szárazabb, gyorsabb, satöbbi. Lehet, hogy ezt már Vistánál sem csinálta, de nekem a Vista úgy ahogy van, kimaradt.

Telepítés után az első sokk a tálca. De hamar meg lehet szokni, és én most direkt nem tweekelem vissza a rendszert, hogy minél jobban hasonlítson a megszokott XP-re, megpróbálok átállni arra, hogy úgy használjam, ahogy felkínálja magát elsőre. Bár jobban szeretem, ha a tálcán ki is van írva, hogy mik futnak, nem csak grafikus ikonok vannak, de lehet, hogy meg fogom tudni szokni. Azikonok jobbklikkes lehetőségei (recent mutatása, pinnelés) pedig önmagukban elegendőek lennének számomra ahhoz, hogy leváltsam az oprendszert XP-ről Win7-re. Itt mindjárt telepítettem is az első Win7-es feljavítómat, a 7 Taskbar Tweaker-t, ami egy-két extra beállítási lehetőséget ad a taskbar működéséhez. 

A Start menü szerintem jó lett, én XP alatt sosem használtam, sőt a StartKillerrel el is tüntettem. Itt viszont szép, és a Win gomb használatával rögtön a keresőmezőbe ugrik, így nem szükséges külön gyorsindító programokat telepíteni, mint az XP-n a Launchy vagy Executor volt. Tehát elég csak megnyomni a Win gombot, elkezdeni beírni, amit el akarok indítani és meg is találja. Egyértelmű, hogy ezt itt jól átgondolták a fejlesztők és sikerült elkerülniük a microsoftos túlbonyolítás hibáját. Talán az nem tetszik egyedül, hogy a Shut down-ra klikkelve minden további nélkül kinyírja a gépet, itt jó lenne, ha be lehetne állítani, hogy legalább kérdezze meg. 

A tálca értesítési területe is átgondoltabb, letisztultabb lett, mint az XP-n volt. Nézzük az órát. Először is kérés nélkül látszódik a dátum. Ez jó. Viszont nem látszik, milyen nap van. Ez nem tetszik. Engem az év annyira nem érdekel, sőt a hónap sem, mert azt kb. mindig tudom, mi van, ellenben a konkrét dátum és a hét napja jól jönne. Ezt majd úgyis tweakelni fogom. Az is kifejezetten jó, hogy a hangerőszabályzó gyorsan reagál a klikkelésre, és azt csinálja, amit kell: hangerőt szabályoz, nem pedig megnyit egy keverőpultot, ahol a fő hangerőn kívül még 15 másik csúszkán is beállíthatunk olyasmit, amit sosem használunk. Az elrejtett értesítések pedig nem vízszintesen nyílnak ki, hanem felfelé. Ez akkor lesz hasznos, amikor 10-30 program is fut a háttérben, és az értesítési terület megnyitásával nem kell egy 15 centis sávnak scrollozódnia balra.

Háttérkép. Végre ezt is jól megcsinálták, szép képek közül lehet választani, könnyű az átállítás. Én a teknősöst használom, a gyerek imádja nézni, csakúgy mint a buborékos képernyővédőt. Egyébként az egész aero felület nagyon szép, de igazándiból mint minden eye-candy, hamar megunható, úgyhogy annyira nem hoz lázba. Nameg ugye picit azért ciki, hogy a Linux ilyet 5 éve már tudott...

Ami visszalépés, az a felhasználói fiókok közötti váltás. Mivel párommal közösen használjuk a gépeket, mindegyiken van külön fiókunk, így fontos, hogy könnyen tudjunk váltogatni köztük. A Win-L kombinációt használjuk, és sajnos Win7-en bár gyorsabban vált a fiókok között, de egy számunkra teljesen felesleges lépést iktattak be: amikor megnyomjuk a gombot, akkor először lelockolja a usert, tehát rá kell klikkelnünk, hogy switch user és kiválasztani a másikat. Így a váltás két klikket igényel. Felesleges, jó lenne, ha kijönne a tweak hozzá, amivel meg lehet csinálni, hogy Win-L-re rögtön a felhasználó-választó képernyőre ugorjon.

Egyelőre ezek az első benyomások, a mapparendszerrel, library-kkal, homegroupokkal még most ismerkedem, az lesz a II. rész témája. Utána pedig kipróbálom, hogyan futnak a játékok rajta. Ez a fő kritikus pont, ha jól elmegy rajta a COD4, akkor aztán tényleg semmi akadálya nem lesz, hogy végleg búcsút mondjak az XP-nek.