Tavaly karácsonyi ajándéknak vettem a gyerekeknek egy-egy Rubik-kockát. Az volt a terv, hogy családi programként együtt megtanuljuk majd kirakni. Kicsit hasonlóan a jojózáshoz, ebből is az lett, hogy ők hamar megunták, én viszont jól rákaptam és azóta is csinálom.

Így lett még egy hobbim 2023-ra, a teázás és jojózás mellé.

A Nagy Félreértés a Rubik-kockával kapcsolatban

Mivel a kockát szinte lehetetlen magadtól megfejteni, nem ez benne az élvezet. Szerintem ez a legnagyobb félreértés, a legtöbb ember azt hiszi, hogy a megfejtés, a kirakás a cél. Én is így voltam vele, azt hittem, hogy ez egy logikai játék, amin töprengeni, amíg rá nem jövünk a megoldásra. 

Valójában nem, mert tényleg alig jön rá valaki magától a megoldásra és aki egyedül próbálkozik, hamar fel fogja adni. Lehet egy-két oldalt ki tud rakni spontán, de utána belefut abba, hogy a többi oldalt kirakni úgy, hogy ne rontsa el a már kirakott oldalakat, szinte reménytelen.

Viszont. Ha megtanulod az algoritmusokat, akkor az lesz benne a játék és az izgalmas, hogy a sok megoldási lehetőség közül melyiket választod. Milyen gyorsan ismered fel a mintázatokat és tudod rá alkalmazni a forgatásokat, ami két vagy több elemét a kockának adott helyzetbe hozza, úgy, hogy a többi része változatlan marad.

És milyen ügyes a kezed hozzá, ez is sokat számít, mennyire pontosan tudsz forgatni, melyik ujjal, milyen irányba.

Szóval az igazi cél és játék és izgalom benne ez, a sebesség, hogy minél gyorsabban, minél ügyesebben, minél hatékonyabban rakd ki.

Arra a pár percre, amíg csinálod a kirakást, totál teljesen bevonzza a figyelmed, ilyen ezer százalékos fókusz, és mivel gyorsan csinálod, pláne ha méred is az időt, kurva nagy adrenalin löket is, egész más érzés lassan, szüttyögve kirakni, mint gyorsan, időre.

Nekem legalábbis ez az, ami megfogott benne. És közben nagyon jól kikapcsolja a hétköznapi dolgokon való gondolkodást, teljes mindfulness.

Az amatőr módszer megtanulása

Először az amatőr módszert tanultam meg, ami lassú, de könnyen megtanulható, tényleg csak egy kis türelem, odafigyelés és gyakorlás kell hozzá. És az elején ez számít, a sikerélmény, nem a sebesség.

Én ebből a videóból tanultam, szerintem nagyon jól elmagyarázza a lépéseket, lehetőségeket, ha valaki szeretné megtanulni, akkor ezt ajánlom:

Én úgy csináltam a tanulást, hogy csak akkor mentem tovább a következő lépésre, ha az előzőt már begyakoroltam annyira, hogy fejből menjen.

Hatalmas élmény volt, amikor először sikerült kiraknom az összekevert kockát és láttam, hogy jé, ez tényleg nem lehetetlen :) 

És legalább ugyanekkora pozitív élmény volt, amikor először sikerült fejből kiraknom, amikor először kezdtem azt érezni, hogy most már mindig ki fogom tudni rakni, mert rögzült a technika.

És ezután jött az igazi meglepetés számomra, amire nem is számítottam volna, a sebesség öröme. Az elején úgy voltam vele, hogy ha ki tudom rakni, akkor annak örülni fogok és kész, a kocka ki lett vetve, mehet fel a polcra.

De közben úgy alakult, hogy elkezdtem mérni az időm, saját magammal versenyezve. Az életkoromból (40+) és a nem túl kiemelkedő kézügyességemből adódóan nincsenek illúzióim azzal kapcsolatban, hogy valaha is érdemes lenne másokkal versenyeznem, de nem is ez a célom. 

Saját magamnak tűztem ki célidőket és ez adja számomra a motivációt a gyakorlásra. 

Az volt a mondás magam számára, hogy ha le tudok menni az amatőr módszerrel 1 perc alá, akkor elkezdem megtanulni a profi módszert, addig nem keverem a kettőt.

Ez március elejére sikerült is, igaz csak egy alkalommal, az öt kirakás átlaga (Ao5) nálam olyan 1:20 környékén mozgott, szóval kellett a mázli is a perc alatti időhöz, de én elégedett voltam vele. 

A Friedrich módszer tanulása

Tehát elérkezettnek láttam az idéjét, hogy az amatőr módszer után megtanuljam a Fridrich-módszert is, ami nehezebb, mert több algoritmust kell hozzá memorizálni (80 körül), de sokkal gyorsabb, mert összességében kevesebb forgatásból lehet kirakni a kockát.

Ez a metódus négy fő lépésből áll, ezért ezen lépések nevei neve alapján CFOP módszernek is hívják.

Először a keresztet kell kirakni alul (C - Cross), utána a két alsó réteget rendezni (F2L - First Two Layer), majd a felső réteget felül kirakni (OLL - Orient Last Layer), végül pedig az oldalait is rendezni (PLL - Permute Last Layer). 

Márciusban elkezdtem tanulni a kereszt és F2L kirakását.

A kereszt kirakásához ez a videó segített:

Az F2L gyakorláshoz ez a videó volt nagyon hasznos:

És a videóban bemutatott módszerről nagyon jó folyamatábrát is készített a szerzője, ezt letöltöttem, kinyomtattam és ez alapján gyakoroltam, amíg fejből nem sikerült memorizálni.

Így néz ki, de sokkal könnyebb megérteni a videó megnézése után:

Forrás: BrodytheCuber's F2L Flowchart.pdf - Google Drive

A sebességem nagyon visszaesett, de ez rendben is van, most még nem is mérem a teljes kirakást, inkább azt figyelem, hogy mennyi idő kirakni a keresztet (amikor ezt írom, átlagosan 16mp) és utána a két alsó réteget (átlagosan 1:10) és gyakorlom azokat az algoritmusokat, amikkel ezt lehet gyorsítani, illetve hát a mintafelismerést, hogy hamarabb lássam az állásokat és ha az megvan, akkor utána ne kigondolni kelljen a végrehajtást, hanem tudjam, hogy aha, itt ezt kell csinálni, majd ha ez is stabil, akkor a végrehajtás technikáját csiszolom, hogy ne a forgatások ügyetlenkedésén menjen el az idő. 

Most áprilisban elkezdtem az utolsó két lépést is tanulni, de egyelőre nem a teljes módszert, mert az nagyon sok lenne egyszerre, hanem az egyszerűsített, kétlépéses változatát. Így lehet, hogy összességében kicsit több forgatásból lehet kirakni a kockát, mint a teljes verzióban, de 78 helyett elég csak 16 algoritmust megtanulni, ami egy sokkal reálisabb cél, és a motiváció is megmarad közben és ez is hozhat javulást az időben. 

Remélem hó végére sikerül stabilan rögzíteni a kezembe ezeket a forgatásokat, úgy, hogy vakon is végre tudom hajtani őket, és gyorsan felismerem a mintázatokat is, hogy mikor melyiket kell alkalmazni.

Ha ez megvan, akkor az a további tervem, hogy utána megtanulom az egy lépéses PLL-t, mert az "csak" 21 algoritmusból áll. Utánaolvasgattam és sokan javasolják, hogy érdemesebb ezzel kezdeni. 

És ha már megy a teljes PLL, akkor elkezdem megtanulni a teljes OLL-t is, persze közben folyamatosan gyakorolva, fejlesztve az összes többi lépést is.

Tanulási tervem és célom:

A tervem:

• Március - Cross, F2L
• Április - 2 lépéses OLL és PLL (10 OLL és 6 PLL algoritmus)
• Május - teljes PLL (21 algoritmus)
• ha PLL megvan - teljes OLL (57 algoritmus)

 A célom:

• Szeretnék 30 másodperces átlag (Ao5) alá lemenni.

Most úgy tippelem, hogy a kézügyességem, életkorom és a gyakorlásra rendelkezésre álló időm alapján valahol ott lehet nálam a határ.

Az biztos, hogy erőltetni nem akarom és csak addig csinálom a tanulást és gyakorlást, amíg az kellően örömteli hobbi marad.

Most biztos, hogy az :)