Nehéz lehet most nem katolikus pedagógusnak vagy szülőnek lenni Kecelen. Az egyetlen iskolát az önkormányzat átadja a katolikus egyháznak akik sajnos úgy tűnik cseppet sem tartják tiszteletben azt a tényt, hogy nem mindenki katolikus és nem is akar az lenni.

Az Index cikke ("Elküldik Kecelről a nem katolikus gyerekeket") alapján felmerül bennem a kérdés, vajon mennyi empátia szorulhatott ezekbe az emberekbe? Mert az egy dolog, hogy az érvényben lévő Alkotmány rendelkezéseit semmibe veszik, miszerint:

60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.

(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.

(3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.

De mégis mit gondolnak, egy nem hívő ember, akinek az egzisztenciája múlhat azon, hogy katolikusnak hazudja-e magát, majd ettől meg fog térni? És ha létezik Jézus meg igaz az egész történet, akkor ez majd jó pontként lesz elszámolva odafent? Hogy valakit erőszakkal, fenyegetéssel vettek rá arra, hogy olyasmit valljon, amit nem hisz?

Annyira szeretném, hogy Solti Kálmán, aki, hogy az Index cikkét idézzem "annyi engedményt tett, hogy aki nem katolikus, annak nem kötelező keresztet vetnie, énekelni, és térdre borulni, elég, ha csak ott ül. „Évi háromszor be kell jönnie a templomba, és ott kulturáltan ülni. Ez mindenkinek vállalható, a tanár amúgy is gyakran elmegy olyan eseményre, amire nem szeretne.” egyszer kerüljön olyan helyzetbe, amikor előírják neki, hogy az állása megtartásához kötelező végigülnie mondjuk egy Krisnás szertartást, megnézném, mennyire vágna jó arcot hozzá.