Most, hogy a Google Chrome-mal felpezsdült a böngészők közötti verseny, talán nem elképzelhetetlen, hogy a közeli jövőben meg fog valósulni az, amire már nagyon régóta vágyom: a böngésző és az user account összeolvadása, úgy, hogy a felhasználói adatokat nem a böngészőt futtató számítógép, hanem az online user account tárolná, így azok bárhol, bármikor, és bármilyen browserrel elérhetőek lennének. 

Így háromféle módon lehetne böngészni: Belépve, Vendégként és Inkognitóban. Ez utóbbi két mód természetesen már ma is létezik: eddig mindig, minden böngészőt tulajdonképpen vendégként használtunk, az Inkognitó pedig most jelent meg a Chrome-mal.

Ha Belépve böngésznénk, ez azt jelentené, hogy az online user accountunk tárolná az összes jelszót, amit használunk, elmentené a könyvjelzőinket, keresési előzményeinket, leggyakrabban látogatott oldalainkat, sőt, még a böngészőhöz használt kiterjesztéseket és egyéb beállításokat is. Belépés után pedig ezek az adatok azonnal rendelkezésünkre állnának, még akkor is, ha életünkben először használjuk az adott számítógépet.

Ez úgy működne, hogy amikor leülünk egy gép elé és elindítjuk a böngészőt, megjelenne egy belépési képernyő, ahol kiválaszthatnánk, hogy Vendéként, Inkognitóban, vagy Belépve szeretnék böngészni. Ez utóbbi esetben meg kellene adnunk a felhasználói nevünket,a mesterjelszavunkat, és a belépés biztonsági szintjét, amely három fokozatból állna:

1. szint: Megbízható, csak általam hozzáférhető rendszer (pl. otthon). 
2. szint: Megbízható, de mások által is hozzáférhető rendszer (pl. munkahelyi gépek, rokonok, barátok gépei, saját laptop, amit ellophatnak, stb.)
3. szint: Nem megbízható, mindenki által hozzáférhető rendszer (külföldön netkávézók, repterek, stb.).

A szintek között annyi lenne a különbség, hogy az 1. szinten mindent csak egyszer kérdezne a böngésző, valamint a helyi számítógépen is tárolna adatokat, feltételezve, hogy úgyis a megfelelő ember ül a gép előtt. Aki paranoid, az nyilván sosem használná ezt a módot, viszont aki kényelmes, annak nem kellene újra és újra igazolnia magát, amikor ez felesleges. Így például ha valamelyik gépen egyszer beállítjuk az első szintet, akkor azt is meg lehetne mondani a böngészőnek, hogy legközelebbi induláskor automatikusan lépjen ide be. Így nem is kellene a login képernyővel többet találkozni, maximum akkor, ha új ablakban egy másik sessiont akarunk indítani (pl. egy ismerősünk felugrik és szeretné megnézni a leveleit, mi viszont nem szeretnénk, hogy túrkáljon a rendszerünkben).

A 2. szinten már csak ideiglenesen tárolna adatokat a helyi gépen a rendszer, csak a felhasználói nevet és biztonsági szintet jegyezné meg, de mindig be kellene lépni. Ez egy átmeneti megoldás lenne a kényelmetlen, de biztonságos és a kényelmes, de kiszolgáltatott között. Például a laptopon lévő böngésző működhetne így, ezért ha valaki ellopja, mégsem fér hozzá automatikusan az összes érzékeny adathoz. Vagy nem kellene aggódnunk amiatt, hogy a jelszavainkat és előzményeinket a helyi gépen tárolja a rendszer, ha történetesen mi böngészünk egy barátunknál. Persze ilyenkor azt is választhatjuk, hogy Vendégként lépünk be, csak akkor minden egyes oldalnál külön meg kellene adni a jelszavakat, a beállításokat, könyvjelzőket, stb.

A 3. szinten lenne leghangsúlyosabb a biztonság, a helyi gépen semmilyen adat nem tárolódna a böngészésünkről, ez egy olyan Inkognitó mód lenne, ami biztonságos kapcsolaton keresztül, de továbbra is megjegyzi jelszavainkat, böngészésünket.

Mivel a Google-nek úgy tűnik, nem probléma, hogy ingyen SMS-eket küldjön a Calendarból, ezért még azt is meg lehetne mondani, hogy a belépéshez egy SMS kódot is meg kelljen adni. Például 1. szinthez csak első belépéskor, 2. és 3. szinthez minden alkalommal.  

Ha ez megvalósulna, nem kellene többé jelszómenedzserekkel bajlódni, egyesével beállítgatni minden gépen a kiterjesztéseket, nem kellene szinkronizálni a könyvjelzőket, keresési eredményeket, böngészési előzményeket, stb. Pillanatok alatt bárhol személyre szabhatnám a böngészőt, minden releváns adathoz hozzáférnék, de nem kellene aggódnom amiatt, hogy ezek illetéktelen kezekbe jutnak.

Remélem valami ilyesmi lesz a jövő.