Ennyit az emberek öngondoskodási ösztönéről. Nem volt 200 ezer ember, aki úgy gondolta volna, hogy a 3 hónapig járó munkanélküli segély nem lesz elegendő, főleg akkor, ha az átlagos álláskeresési idő 18 hónap.

Csak azért, mert az LMP kezdeményezte már elvetendő ötlet? Mert neadjisten ők még politikailag is profitáltak volna belőle és az annyira, de annyira rossz dolog, hogy akkor inkább már ne is? Miért nincs az emberekben szolidaritás? A munkanélküliség pártfüggetlen.

Elhiszem, hogy annak, akinek most van munkája ez egy ilyen "velem sosem fordul elő" dolog, és a 300 forintos vizitdíj az sokkal nagyobb érvágásnak tűnt pár éve, de ha egyszer beüt a krach és majd ott áll munka és jövedelem nélkül, akkor jusson eszébe, hogy volt egyszer egy LMP nevű párt, akik legalább megpróbálták elérni, hogy ne három hónap után kelljen menni közmunkára.

Most regisztráltam a munkaügyi hivatalban, kicsit megcsodáltam a még mindig Dr. Schmitt Pál aláírásával ellátott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát

Miközben várakoztam a soromra, miután sikeresen vettem az 1-es ajtónál az előregisztrációt, hogy behívjanak majd a 2-es ajtóhoz, ezen merengtem. Miért nem tudunk mi, tényleg kisemberek, akik az utcára kerülhetünk összefogni, pártállástól függetlenül?

Utána behívtak a 2-es ablakhoz, ahol megtudtam, hogy bár regisztráltam ma, de a határozatot majd csak két hét múlva kapom meg az után a csoportos tájékoztatás után, amin kötelező részt venni.

Ebből annyi következik, hogy még két hetet várnom kell, mire a biztosítónál lejelenthetem, hogy regisztráltam munkanélküliként és onnantól számítva 3 hónap múlva (amikor a közmunkát kezdhetem) fogom kapni 6 hónapig a biztosítást. Már persze ha nem jön közbe semmi egyéb.