Pár hete rákattantam arra, hogy megtanulok gyorsolvasni. Az inspirációt a neten végigsöprő Spritz nevű alkalmazás adta, ami első blikkre nagyon tetszett:
Akkoriban még nem volt elérhető, ezért elkezdtem alternatívákat keresni, végül az AutoReader3D nevű gyorsolvasónál kötöttem ki, ez mindent tud, ami nekem kellett:
- Szóvetítés (beállítható, hogy egyszerre hány szó látszódjon)
- Tetszőleges szöveg egyszerű importálása (.doc, .epub, és a többi nagyobb formátum kezelése)
- Sebesség gyors állítása (fel-le swipe olvasás közben, nagyon jól használható!)
- Gyors váltás normál olvasás és szavankénti olvasás között (ha elveszítjük néha a fonalat, ezzel gyorsan vissza tudunk ugrani és elolvasni egyben a mondatot)
- Testreszabható felület (háttér, szín, stb.)
Az első teljes könyv, amit elolvastam Malcolm Gladwell The Tipping Point-ja volt. Kellemes 300-380-as wpm (word per minute) tempval mentem, könnyebb volt, mint számítottam, hogy lesz. Igaz, jobban is kellett koncentrálni, de ezt a technika újdonságának tulajdonítottam és amíg tartott az újdonság varázsa, nem is zavarta annyira.
A következő könyvnek a már évek óta halogatott Steve Jobs önéletrajzot választottam. Itt már felmentem 400-420 wpm környékére, de ekkor a program elkezdett furcsán viselkedni. Néha, mintha megvadult volna, elkezdte minimum 1000-2000 wpm sebességgel dobálni a szavakat, csak néztem ki a fejemből, ez még skimmingnek is gyors lenne. Nem tudom miért, de ezek után egyre gyakrabban kellett használnom a korábban említett normál módba visszaváltás funkciót.
Ahogy csökkent a lelkesedés, úgy vált egyre zavaróbbá a szóvetítéses technika. Végül visszaálltam 350-400 wpm sebességre, de közben megint meguntam a könyvet. Esténként próbáltam olvasni, ekkor volt rá időm, de az egész napos munkahelyi számítógépezés, majd otthoni szabadidős számítógépezés, majd mobiltelefon nyomkodás után nagyon fárasztó volt, így erről is leszoktam, már hetek óta nem nézek rá.
De ez nem a technika hibája, nálam mások most a prioritások. Mindazonáltal most azt gondolom, hogy szóvetítéssel csak akkor fogok olvasni, ha muszáj. Például ha rövidebb szöveget, mondjuk egy emailt szeretnék elolvasni az okosórámon.
A Spritz megjelenésekor Samsung Galaxy S5 és Gear2 exkluzívnak indult, ma nem tudom, tartják-e még magukat ehhez, de szerencsére a piacot azonnal ellepték a klónok, amelyek gyorsan lemásolták a Spritz újdonságát (a szemünk fókuszában lévő betű kiemelése).
Tartottam tőle, hogy a Pebble e-ink kijelzője nem fogja tudni hozni a megfelelő sebességet, de állitólag erre is van app, A Faster Reader néven. Én ezzel csak odáig jutottam, hogy telepítettem az órára, könyvet vagy bármi tartalmat már nem tudtam ráküldeni, így feladtam a próbálkozást.
Nekem az kell, hogy a szóvetítést az okosóra rendszerszinten tudja. Intelligensen ismerje fel a releváns tartalmat egy emailben, és ugorja át a felesleges részeket (pl. ismétlődő hosszú aláírások).
Ha ezt tudni fogja, akkor van jövő a technológia előtt. De a hagyományos olvasást szerintem nem fogja forradalmasítani.
A szóvetítés mellett elkezdtem a "hagyományos" offline gyorsolvasás technikákkal is foglalkozni, gyorsan el is olvastam erről pár könyvet, ezekről majd akkor írok, ha összegyűlt elég tapasztalatom.