Oké, a címet nem én találtam ki, a Magyar Rádió cikkéből való és nagyon találó. Tényleg nem jó, ha egy dolgozat írásakor nagyon érezhető a tanár pártállása és ez alapján elvárása. Ha a diák nem akar "benyalni" és vállalja a konfrontációt, kellemetlen helyzetbe kerülhet. De a tanár is kellemetlen helyzetbe kerülhet, ha esetleg a diák akar később visszaélni ezzel a szituval, és a rossz jegyeinek okaként eltérő politikai nézeteit véli indokként felhozni :).

Viszont a szakszervezet (?? a rádiós cikkben csak a Pedagógus Szakszervezet van említve, de a jobboldal-közeli PDSZ nem, vajon miért?) hozzáállása a napi pártpolitika iskolai megjelenésében számomra legalábbis elgondolkoztató:

"A közoktatást a napi, politikai aktualitásoktól mentessé kell tenni. Órán a gyerekekkel szemben a pedagógus politikai nézete megítélésem szerint nem jelenhet meg – így Varga László. A Pedagógus Szakszervezet elnöke hozzátette: bár a közoktatás az életre készíti fel a diákokat, a pártpolitikai irányultságtól függetleníteni kell az iskolákat."

Szerintem ez nagy hiba. Politikát, politikai vitakultúrát éppenhogy nem csak politológia szakos egyetemistáknak kellene tanulniuk. Ha a felnőttkorba lépő generáció megtanulná a normális, kulturált, érett, nem parttalan, a másik nézőpontját tiszteletben tartó politikai kultúrát, akkor a pártok sem tudnák annyira fanatizálni és manipulálni a "híveiket".

Pont ez lenne az iskola feladata. Igenis vállalják fel a tanárok, hogy ki milyen pártállású, de egyben mutassanak is példát, modellt a gyerekeknek! A tanárok végülis érett, felnőtt emberek, nekik képesnek kell lenni erre, sőt, nemcsak a tanároknak, hanem a szülőknek is részt kellene venni ebben.

Hah, szép is lenne.