Csakazértsem fogok nyavajogni. Tök jó, hogy van ez a valentin nap. Hamár január 22.-e a depresszió napja, ami persze konkrétan baromság, de szimbolikusan érthető, hiszen ez a január elég halálhangulatú volt, dacára a meleg időnek. A karácsony elmúlt, a tavasz még messze van (politikai felhang: ráadásul az eddigi ártatlan, langyos ünnepből sikerült mindkét pártnak, de főleg a jobboldalnak balhét kovácsolni, amiből persze ők profitálnak, az ország meg szív). Szóval semmi jó nem várható záros határidőn belül. Síszünet max, már ahol van.

Tehát így a semmi közepére beraktak egy mű-ünnepet, ami minden porcikájában hamis és hazug, nem a szerelemről szól, és mégis jó, hogy van. Kicsit megszínesíti a szürke hétköznapokat. Még akkor is, ha rózsaszín.