Emlékszem mekkora divat volt egy nagyon rövid ideig általános iskolás koromban a tamagocsi.
Arra is emlékszem mekkora felháborodás övezte a felnőttek részéről, akik attól féltek, hogy a felnövekvő generáció majd milyen felelőtlen lesz, mert ha meghal a tamagocsija, akkor azt újra lehet indítani, és akkor majd azt hiszi, hogy a gyerekét is újra lehet indítani, blabla.

Mindenesetre nekem tetszett a kis kütyü, de hamar meguntam. Aztán a következő lépés a virtuális tamagocsi volt, magyarul Teveklub, Hősember és társaik. Előbbi fizetőssé, utóbbi unalmassá vált, nameg azért valamennyit én is komolyodtam.

Ennek ellenére egészen meglepett, hogy mennyire tetszik a deszktopomon a Google egyik idétlen gadgetje (magyarul gagyó vagy vigyó, de mivel a WiWen a Gépház "minialkalmazásnak" hívja, tartok tőle, ez a név fog elterjedni, ha egyáltalán). Annak ellenére, hogy egy randa ízléstelen rikító piros cserépben van és az egész inkább giccses, semmint esztétikus, mégiscsak jó dolog valamit organikusat nevelgetni az asztalon.

És a "gondozása" sincs túlbonyolítva. Onmouseover: locsolás. Ennyi. Ha törődünk vele, szépen kivirágzik, ha elhanyagoljuk besértődik és elhervad. Ez is olyan, mint a Twitter.

Nincs értelme, de aranyos :)