Végre megjött a Kindle-m.

Ez egy lassú eszköz.

Fekete-fehér.

Lassan lapoz.

Nem pörgésre való.

Nem csilli-villi iPados világító-mozgó-videós-hangos interaktív-multimédia tartalmak fogyasztására.

Nem twitterezésre (ámbár megosztani lehet róla idézeteket), nem facebookolásra, nem netezésre (ámbár lehet rajta böngészni a webet). 

Ez egy modern eszköz, ami segíthet abban, hogy újra le tudjunk lassulni, hogy elmélyülten tudjunk olvasni, hogy el tudjunk merülni a könyv világában anélkül, hogy pár másodperc múlva új ingerforrás után néznénk.

Az internet szerintem rosszabb, mint a TV. Azonnali, végtelen mennyiségű könnyen befogadható, ámbár sokszor értéktelen tartalmat közvetít. Imádok twitterezni, egy nap átolvasok vagy 300 RSS címet, átfutom a híreket, képben vagyok, de nem mélyülök el semmiben... mert a számítógépen, de még a mobiltelefonon is túl nagy a kísértés. Azonnal jönnek az értesítések, namég ezt a twittet megnézem, a benne lévő linket megnyitom, az ott átfutott dolgot beposztolom facebookra, ahol kommentelek egyet valamelyik ismerős profiljára, na akkor már megnézem a leveleimet, aztán az RSS-t és így tovább.

A Kindle-n ezt nem lehet megcsinálni. Lassú hozzá. Nem erre való. Arra való, hogy kikapcsoljak minden ingerforrást és olvassak. Ami tetszik idézet, azt megjelölöm és felküldöm Facebookra vagy Twitterre (sajnos a Kindle-n iszonyú ronda az elmentett idézetek megjelnítése), de ez szigorúan egyirányú kapcsolat: csak én küldök fel infót, nem olvasok mást, csak a könyvet.

Úgy érzem nagy szükségem volt már erre. Hogy ezt egy hagyományos könyv is tudja? Igaz. De hiába van otthon egy csomó könyvem, ha én meg itt ülök egy hotel szobában és nincs velem egyik sem. Vagy éppen nem vagyok olyan hangulatban, hogy azt a könyvet olvassam, amit elhoztam. 

A Kindle-vel gyakorlatilag a teljes könyvtáramat magammal tudom hozni. És ha napközben a prezentációk során az egyik előadó említ valami érdekes művet, kb. 60 másodperc múlva már ott is van az olvasómon, a szünetben elolvasom az ingyenes mintát, ami letölthető az Amazon-ról, ha tetszik, este megveszem és olvasom.

Magáról az olvasóról csak annyit, hogy amikor kibontottam, majdnem elkezdtem lekaparni a képernyőjét, mert azt hittem, hogy egy matrica van rajta, annyira élethű képe van. Ráadásul ezt nem kell kikapcsolni, mert csak akkor fogyaszt energiát, ha lapozok rajta, ha egyszer már megjelenítette a képet, akkor onnantól fogva az fizikailag ott van. Ezért tudják "bekapcsolt állapotban" szállítani. Furcsa ez egy technikai eszköztől.

Miközben olvastam pont azon gondolkoztam, hogy majdhogynem olyan ez, mint egy varázslat. Mintha egy igazi varázskönyvet olvasnék, amelynek a lapjai magukat írják és maguktól változnak.

Az is furcsa, hogy nem érintőképernyős. Körülbelül 3 percig. Utána simán meg lehet szokni a gombokkal navigálást. Még keresem az ideális tartást, de nagyon tetszik, hogy bal és jobb oldalon is van előre léptető gomb, így akármelyik kézben tartjuk, tudunk lapozni. A sleepelő gomb elhelyezése alul nem tetszik, ez mehetett volna fentre, ahol a telefonoknál is van, fél kézzel még nem jöttem rá, hogy lehet kényelmesen bekapcsolni. Ráadásul nem is megnyomni kell, hanem elhúzni.

Sajnos eléggé az Amazon zárt világágára van szabva, ami egyfelől érthető, de én azt hittem, hogy az eszközök közötti szinkronizálás (amikor megjegyzi pl. hogy hol tartottam, vagy az elmentett idézetek szerveren történő tárolása) nem csak az Amazonról vásárolt e-könyvek esetében, hanem minden feltöltött dokumentum esetében működik. 

Remélem minél jobban el fog terjedni nálunk is és a nagyobb könyvesboltok (Bookline, Libri) kínálatában megjelennek a Kindle-re optimalizált könyvek is.

És most megyek olvasni.