Megvolt az első cigimentes 24 óra!!!

És nem is volt olyan vészes. Reggel megírtam a blogot, úgyhogy az szépen távol tartott a kísértésektől (úgymint trafik és kisbolt), aztán elkezdett pörögni a nap, eszembe sem jutott, hogy rá kéne gyújtani.

Az első rizikós időszak délután jött el, amikor lett néhány kitöltetlen félórám. Pont ideális terep egy cigi elszívására. Természetesen ekkor megindultak a gondolatok, hogy le van szarva ez az egész blog dolog, és amúgy is kinek mi köze hozzá, veszek egy doboz cigit, és majd este azt írom, hogy nem is dohányoztam, satöbbi. Érdekes szituáció volt, kicsit elgondolkodtam azon, hogy oké, ha tényleg magamnak és magam miatt szokok le (illetve nem teljesen, hanem magam, a párom és a baba miatt), akkor hogy jön ide a blog, és egyáltalán mit törődök vele, hogy mások, főleg totálisan ismeretlen emberek, mit gondolnak majd? Végül  arra a nem meglepő következtetésre jutottam, hogy nyilván nem véletlen kezdtem el erről bejegyzéseket irogatni. Valamiért fontos, akkor viszont használjuk ki normálisan.

Na, amíg így szépen elvitatkozgattam magammal, addig pont el is telt a szabadidő, megint jött a munka, szépen elsuhant a délután.

Hazafelé nem volt probléma, kicsit megéreztem a cigiszagot a felüljáróban, de inkább idegesített.

Az este nyugisan telt, szerencsére elég hűvös van kint, meg szintén volt egy csomó dolgom, amit meg kellett csinálni, úgyhogy nem nagyon akaródzott rágyújtani, tíz után pedig amúgy is bezár a kisbolt, messzebb pedig még régen sem voltam hajlandó elgyalogolni, úgyhogy mára már tuti kijelenthetem, ma sem gyújtottam rá.

Ezért az első sikeres nap után úgy éreztem, abszolválhatom a jól megérdemelt jutalom sörömet. Még jó, hogy ezt hajnali fél egykor végeztem, amikor már nincs nyitva a kisbolt.
Feljegyezni: az alkohol hatása extrafokozott rizikófaktor a rágyújtásra. Ez lesz majd a szakítópróba, ha hulla részegen sem lejmolok vagy veszek cigit, akkor már elértem egy szintet :)

Na egyelőre ennyi mára, jöhet a holnap, a második cigimentes nap.